A szitanyomó gép működési elve ① A lapos szitanyomó gép munkaciklus-programja példaként a síkképernyős platform típusú monokróm félautomata kézi szitanyomó gépet veszi. Egyik munkaciklusa a következő: alkatrészek adagolása → pozicionálás → nyomtatás → lehúzó leeresztése, tintavisszavezető lemez felemelése → gumibetét löket → lehúzó felemelése → tintavisszavezető lemez leengedése → lemez felemelése → tinta visszatérése → elengedés pozicionálása → fogadás.
A folyamatos ciklusműködésben, amíg a funkció megvalósítható, az egyes műveletek által elfoglalt időnek a lehető legrövidebbnek kell lennie az egyes munkaciklusok időtartamának lerövidítése és a munka hatékonyságának javítása érdekében.
③ Dombornyomó vonal. A nyomtatási löket során a gumibetét összenyomja a tintát és a szitanyomó lemezt, így a szitanyomó lemez és a hordozó érintkezési vonalat alkot, amelyet résvonalnak nevezünk. Ez a vonal a gumibetét szélén található, és számtalan dombornyomott vonal alkotja a nyomtatási felületet. Az ideális résvonal elérése nehéz, mert a nyomtatási löket dinamikus folyamat. ③ A szitanyomó gép
működési elve. Az általánosan használt kézi formájú szitanyomógépet példának vesszük, a szitanyomógép működési elve a következőképpen írható le: az erőt az átviteli mechanizmuson keresztül továbbítják, a gumibetét pedig a tintát és a szitanyomó lemezt szorítja össze a szitanyomógép működése közben. mozgás, így a szitanyomás A nyomólap és a hordozó dombornyomó vonalat alkot. Mivel a szita N1 és N2 feszültségű, F2 erő keletkezik a gumibetéten. A gumibetét F1 szorítóerejének hatására a hálón keresztül a nyomtatás elmarad a mozgó dombornyomó vonaltól a hordozóig.
A nyomtatási folyamat során a szitanyomó lemez és a gumibetét egymáshoz képest mozog, valamint az F1 extrudáló erő és az F2 visszapattanó erő is szinkronban mozog. Piszkos foltok. Vagyis a szita folyamatosan deformálódik és visszapattan a nyomtatás során.
Az egyirányú nyomtatás befejezése után a gumibetétet a szitanyomó lemezzel együtt leválasztják a hordozóról, és ezzel egyidejűleg a tinta visszakerül a hátoldalra, azaz egy nyomtatási ciklus befejeződik. A hordozó teteje és a szitanyomó lemez hátoldala közötti távolságot a tintához való visszatérés után azonos lemeztávolságnak vagy szitatávolságnak nevezzük, amelynek általában 2-5 mm-nek kell lennie. Kézi nyomtatásban, a kezelő technikája és jártassága közvetlenül befolyásolja a dombornyomó vonal kialakulását. A gyakorlatban a szitanyomó munkások sok értékes tapasztalatot halmoztak fel, amelyek hat pontba foglalhatók össze, vagyis a gumibetét mozgásában a linearitás, az egyenletesség, az izometrikus, a nyomáskiegyenlítés, a központosítás és a vertikálisság biztosítására. Azaz a gumibetétnek a nyomtatás során egyenes vonalban kell mozognia, és nem szabad jobbra-balra rázni; nem lehet lassú előre és gyors, gyors előre, majd lassú vagy hirtelen lassú és gyors; a tintalaphoz viszonyított dőlésszög változatlan maradjon, és kiemelt figyelmet kell fordítani a dőlésszög leküzdésére. Gyakori probléma, amely fokozatosan növekszik; a nyomtatási nyomást egyenletesen kell tartani; a gumibetét és a szitakeret belső oldala közötti távolságnak egyenlőnek kell lennie; a tintalapot és a keretet merőlegesen kell tartani